sportbanyaszat

Szombaton megérkezett Magyarországra az amerikai edző, Ed Giese, aki hétfőn már munkába is áll a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA) – elsősorban a teljes akadémiai programban résztvevő lányokért felel, emellett természetesen a szabadfogású fiúk képzését is segíti.

A most 52 esztendős Ed Giese-t az amerikai birkózószövetségben dolgozó egyik korábbi tanítványa értesítette arról, hogy a KIMBA vezetősége amerikai edzőt szeretne foglalkoztatni. Persze mindezt hosszas előkészítő munka előzte meg, a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) ügyvezető alelnöke, a KIMBA ügyvezetője, Bacsa Péter elmondta, kiváló kapcsolatai vannak az Egyesült Államokban, és ez nagy segítség volt neki abban, hogy számos tárgyalás és az átfogó kiválasztási folyamat után megtalálja a megfelelő mestert.

„Az amerikai stílus áll legközelebb ahhoz a szabadfogású birkózáshoz, amelyet mi is képviselni szeretnénk a jövőben – magyarázta Bacsa Péter. – Az ő technikai tudásuk és mentalitásuk páratlan, egészen más, mint amit az oroszok vagy mondjuk az irániak esetében tapasztalunk. Senkire nem tekintenek legyőzhetetlenként, elhiszik magukról, hogy ők a világ legjobbjai. Úgy vélem, nekünk is nagy szükségünk van erre.”

A szakember novemberben kéthetes látogatást tett a KIMBA-ban, megfigyelte a Csepelen zajló munkát. Akkor visszautazott Chicagóba, de leszögezte, tetszik neki a magyarországi kihívás, szeretne itt dolgozni.

A mester hétfőtől elsősorban a teljes programban résztvevő lányokkal dolgozik, de természetesen az alapképzésben nevelkedő versenyzőket is szemmel tartja, továbbá a szabadfogású fiúkat is hasznos tanácsokkal láthatja el. Ezenkívül a felnőtt- és az U23-as női válogatott tagjainak is segít a felkészülésben.

Ed Giese a legnagyobb eredményét 1990-ben érte el azzal, hogy az 52 kilogrammosok között Pánamerikai bajnoki címet szerzett. Két évvel később a dobogó harmadik fokára állt, emellett számos nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő eredményeket. Mintegy tíz évig volt tagja a híres Foxcatcher nevezetű csapatnak. Birkózóedzőként hét évig dolgozott egyetemen, ezután több korosztályos válogatottban is megfordult.

Írta: K. B.

Jön a 100 év vagány című dokumentumfilm tévés premierje. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) fennállásának első évszázadáról szóló egész estés filmet az M4 Sporton, december 30-án, 11.15-től láthatják a nézők.

A több mint kétórás filmben a sportág jelenlegi szereplői, legendái, edzői, versenyzői, szakújságírói segítségével, valamint korabeli bejátszásokon, illetve az MTVA archívumának felvételein és fotókon keresztül ad átfogó képet a magyar birkózásról.

Az alkotók, a Skipper Stúdió Kft. munkatársai a 2020 novembere és 2021 októbere között zajlott forgatás alatt az alkotáshoz majdnem 60 interjút készítettek, amelynek során 9000 percnyi nyersanyag született. Az interjúk szerkesztett formában december 6-tól folyamatosan kerülnek fel az MBSZ youtube csatornájára.

Előzetes:

https://skipperstudio.com/100evvagany/100ev_vagany_promo_v4.mp4

TOP 10-es lett az Év sportolója szavazáson minden idők legeredményesebb magyar birkózója. Lőrincz Tamás 15 év alatt 15 világversenyes érmet szerzett. 2021-ben egy olimpiai aranyéremmel és egy Európa-bajnoki címmel is gazdagodott. A legjobb 10-ben ott van testvére Lőrincz Viktor is, aki a tokiói játékokon ezüstérmesként zárt.

Korábban egyébként hat magyar birkózó hétszer nyerte el az Év sportolója-címet az 1958-as indulás óta. A Magyar Birkózók Szövetsége adatbázisa szerint Polyák Imre kétszer lett a legjobb 1958-ban és 1962-ben. További győztesek: Gurics György (1961), Kozma István (1967), Hegedüs Csaba (1971), Gáspár Tamás (1984) és Majoros István (2004).

A többi sportág klasszisainak konkurenciája közepette olyan olimpiai, többszörös világ- és Európa-bajnok legendák sem nyerték el soha a címet, mint például Varga János, Kocsis Ferenc, Növényi Norbert, Sike András, Komáromi Tibor, Farkas Péter, Repka Attila, Kiss Balázs vagy Bácsi Péter.

Idén Lőrinczéken kívül Berecz Zsombor (vitorlázó), Fucsovics Márton (teniszező), Kopasz Bálint (kajakos), Milák Kristóf (úszó), Siklósi Gergely (párbajtőröző), Szilágyi Áron (kardozó), Tótka Sándor (kajakos) és Valter Attila (kerékpáros) is helyet kapott a TOP 10-es listán. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) január 6-án rendezi meg a 64. M4 Sport - Az Év Sportolója Gálát, ahol átadják az év legjobbjainak járó díjakat.

Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári fokozatát adományozta Nenad Lalovicnak, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) vezetőjének, aki a kitüntetést Németh Szilárd államtitkártól, a magyar szövetség (MBSZ) elnökétől vette át szerdán a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) sportcsarnokában - tudósít az MTI.

Az ez alkalomból rendezett csepeli ünnepségen felolvasták a magyar államfő által írt hivatalos okiratot, mely szerint a szerb sportvezető a kitüntetést a "hazai és nemzetközi birkózósportág fejlesztését és népszerűsítését elkötelezetten szolgáló, sikeres munkája elismeréseként" érdemelte ki.

Az eseményen nem csupán az állami elismerést kapta meg Nenad Lalovic, hanem egyúttal szerződést is írt alá Süle Lászlóval, a KIMBA kurátorával arról, hogy az akadémia az UWW partnere lesz a világ birkózásának fejlesztésében. A megállapodás alapján a Kozma István Birkózó Akadémia lesz a helyszíne több nemzetközi birkózóversenynek, edzőtábornak, szemináriumnak és más szakmai programoknak is.

Lalovic beszédében kiemelte: rendkívül megtisztelő számára a magyar kitüntetés.

"Ez az elmúlt hét-nyolc év munkájának, tehát a múltnak szól, de hasonlóképp büszke vagyok a KIMBA-val most megkötött megállapodásra is, ami viszont már a jövőnek szól, a sikeres szerb-magyar közös munka eredményeként" - mondta. Az elnök kifejtette: a birkózás ugyan egyéni sportág, de amennyiben képesek egyénileg fejlődni, akkor közösen, csapatként még többet fejlődhetnek és érhetnek el, hiszen az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy a nemzetközi birkózócsalád együtt képes messzire jutni.

Az aláírást követően Németh Szilárd körbevezette az UWW első emberét a létesítményben.

Az ünnepségen mások mellett Zeljko Trajkovic, a szerb szövetség elnöke, az MBSZ részéről Bacsa Péter ügyvezető alelnök, Bácsi Péter szakmai igazgató, világbajnok, valamint Hegedüs Csaba korábbi elnök, a KIMBA szakmai főtanácsadója, a magyar birkózósport legendás olimpiai bajnoka, továbbá az idei, tokiói ötkarikás játékokon aranyérmes Lőrincz Tamás is részt vett.

Élménybeszámolókat tartott Lőrincz Tamás és Lőrincz Viktor. Az erdélyi településeken a központi téma természetesen a tokiói olimpia volt. Lőrincz Tamás szerint a székelyek kitettek magukért, és sok szeretetet kaptak Erdélyben. „Már-már megható volt, hogy mennyire körülrajongtak minket. Jó volt látni azt a tisztaságot és őszinteséget, ami belőlük áradt. Feledhetetlen élménybeszámoló-sorozaton vagyunk túl” – mondta az olimpiai bajnok birkózó.

A Lőrincz testvérek Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen is megfordultak, de találkoztak a Román Birkózó Szövetség vezetőivel is.

„A legdurvább a medvekaland volt. Erdélyi vendéglátóink ugyanis meginvitáltak egy medvelesre, amely lényegében egy plexifalú ház volt. Amikor megközelítettük a házat, egyszer csak – tőlünk pár méterre – ott termett egy hatalmas medve. Örülök, hogy végül egyikünknek sem esett baja, és a vadállat is odébb állt.” – számolt be medvekalandjáról Lőrincz Tamás.

Átadták Szentesen a Szilver Táncsport Egyesület és a Dr. Papp László Birkózó Egyesület bázisául szolgáló Szilver Sportházat szombaton.

Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke az ünnepélyes átadón azt mondta, Szentes a birkózás városa, sok nagyszerű, kivételes birkózó kötődik a településhez. Itt született az olimpiai ezüstérmes Dr. Papp László, és a város közössége fogadta be Lőrincz Mártont, Berlin olimpiai bajnokát miután szülőföldjére, Korondra nem térhetett vissza.

A 870 négyzetméteres alapterületű, kétszintes sportház új, nagyszerű lehetőségeket nyit meg, nemcsak a versenyzők, de más sportolni vágyó előtt is. A beruházás teljes, 220 millió forintos költségéből a kormány a Magyar Birkózó Szövetség létesítményfejlesztési keretén keresztül nettó 80,5 millió forintot biztosított - közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkári posztját is betöltő politikus.

 Az edzőterem nemcsak sportági, hanem társadalmi igényt is kielégítő feladatot lát el azzal, hogy segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. Heti két alkalommal óvodás csoportok veszik birtokba a termet, amelyben hét általános iskolás osztálynak is lehetőséget biztosítanak - testnevelés óra keretén belül - a sportoláshoz - tudatta az elnök.

A megfelelő környezet elengedhetetlen feltétele a fiatal sportolók testi-szellemi fejlődésének, fizikai és lelki egészségmegőrzésének. A magyar kormány számára kiemelten fontos a sport- és szabadidős tevékenységek támogatása, ezért is minősítettük stratégiai ágazattá a sportot - hangsúlyozta a politikus.

Fotó: MTI

Sporttörténelmi pillanat! A Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA)  hivatalosan is megkezdődött az első, teljes létszámmal induló tanév. Az ünnepélyes megnyitón ott volt Lőrincz Tamás olimpiai bajnok, és testvére Lőrincz Viktor olimpiai ezüstérmes birkózó, valamint Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár is.

Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke beszédében kiemelte: az akadémia növendékei az egész országnak megmutathatják, hogyan kell alázatosan, fegyelmezetten és tisztelettudóan dolgozni a célokért.

„Jó állampolgárokat, boldog és gondolkodó embereket szeretnénk nevelni. Köszönöm a szülőknek a bizalmat: több mint nyolcvanan költöztek be a kollégiumba, s rajtuk kívül további százhúsz sportoló vesz részt az akadémia egyéb programjaiban.” – mondta az MBSZ elnöke

Lőrincz Tamás hangsúlyozta: megéri, és kell is kőkeményen dolgozni akkor, ha valaki valóban a világ legjobbja szeretne lenni. Ez neki sem sikerült volna másképp. Öccse, Viktor azt idézte fel, rengeteget köszönhetnek az egykori Mr. Tus birkózó-sportiskolának, amelyben együtt nevelkedtek testvérével, s hasonló szakmai filozófia mentén működött, mint most a KIMBA.

Az akadémisták nevében a budapesti kadet-világbajnokságon aranyérmes Elekes Enikőt és a harmadik helyen záró Gombos Alexet mondta el a fogadalmat. Az edzők nevében a háromszoros vb-harmadik, Európa-bajnok Barka Emese és az olimpiai ezüstérmes Fodor Zoltán tette meg ugyanezt.

A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek – valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete – összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A felajánlásról a szervezetek 2021. június 17-én sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportágfejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.

Küzdősportok a NAT-ban

A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.

Új helyzet állt elő

A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

Küzdősportok előnyei a testnevelésben

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelésórán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A szövetségek felajánlják segítségüket

A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete „A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben” címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely – igény esetén – három területen valósulhatna meg:

- A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.

- Ott, ahol ez szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját.

- Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.

A szakma is a kezdeményezés mellett

A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot.

Fotók: Róth Tamás

A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek – valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete – összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A felajánlásról a szervezetek 2021. június 17-én sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportágfejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.

Küzdősportok a NAT-ban

A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.

Új helyzet állt elő

A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

Küzdősportok előnyei a testnevelésben

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelésórán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A szövetségek felajánlják segítségüket

A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete „A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben” címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely – igény esetén – három területen valósulhatna meg:

-          A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.

-          Ott, ahol ez szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját.

-          Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.

A szakma is a kezdeményezés mellett

A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot. 

Mint ismert, Tóth Bendegúz egy évvel ezelőtt, 2020. június 4-én, tragikusan fiatalon, mindössze 22 évesen hirtelen szívleállás következtében hunyt el a válogatott edzésén. U23-as és kadét Európa-bajnoki ezüstérmes, egyetemi vb-második helyezett volt, felnőtt világ- és Európa-bajnokságon is képviselte a magyar válogatottat. Példaértékű sportoló és ember volt, akinek az emlékét örökre megőrzi a magyar birkózócsalád.

Egy esztendővel a halálát követően, pénteken a családja, a barátai, a sporttársai, a Magyar Birkózószövetség (MBSZ) vezetősége (Németh Szilárd elnök, Bacsa Péter ügyvezető alelnök, Bácsi Péter szakmai igazgató), valamint egykori klubja, az ESMTK szakosztály-vezetője, Losonczi Ottó jelenlétben felavatták az új sírkövét szülőhelyén, Gombán. Szombaton a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA) az ő emléke előtt tisztelegtek a róla elnevezett össznemzeti serdülő kötöttfogású csapatversenyen, amelyen az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a vajdasági gárda mellett a magyar válogatott és a KIMBA csapata mérte össze az erejét egymással. Az együttesek előbb két háromfős csoportban küzdöttek, majd az elsők az győzelemért, a másodikok a harmadik helyért, a harmadikok pedig az ötödik pozíció megszerzéséért csatáztak.

Remek mérkőzések zajlottak, baráti hangulatban. A dobogó legfelső fokára végül a KIMBA fiataljai állhattak fel, akik a Kárpátalja ellen arattak diadalt fináléban, harmadikok lettek a magyar válogatott tagjai, ők a vajdasági ifjaknál bizonyultak jobbnak, az ötödik helyért pedig az erdélyiek legyőzték a felvidéki alakulatot. A díjakat átadta Tóth József, Tóth Bendegúz édesapja, Németh Szilárd, az MBSZ elnöke és a KIMBA alapítója, Bacsa Péter, az MBSZ szakmai alelnöke, Bálint Zoltán, a hamarosan átadásra kerülő Vajdasági Birkózó Akadémia főigazgatója, Bozó Tibor vezérőrnagy, Süle László, a KIMBA kurátora, valamint Bácsi Péter, az MBSZ és a KIMBA szakmai igazgatója. Az eseményt megtisztelték jelenlétével a közelmúltbeli U23-as Európa-bajnokságon érmes fiatal kiválóságaink, az aranyérmes Váncza István, valamint Dollák Tamara, Takács István és Vitek Dáriusz.

A végeredmény és a csapatok tagjai
1. KIMBA (44 kg: Fige Levente, 52 kg: Tótok Péter, 57 kg: Józsa Attila, 62 kg: Czuczor Dominik, 68 kg: Oross Ádám, 75 kg: Veress Bence, 85 kg: Cseh Balázs)
2. Kárpátalja (44 kg: Denisz Pavlik, 52 kg: Olekszandr Forkavec, 57 kg: Olekszandr Dumnyics, 62 kg: Boriszlav Karaszov, 68 kg: Vaszijl Csepak, 75 kg: Hegedüs Olekszandr és Szabó Béla, 85 kg: Szerhij Masika)
3. Magyar válogatott (44 kg: Olasz Bende, 52 kg: Gáspár Bálint, 57 kg: Zsemberi Herman, 62 kg: Felkai Bendegúz, 68 kg: Jakab Dániel, 75 kg: Szinay Szabolcs, 85 kg: Biró Balázs)
4. Vajdaság (44 kg: Újhelyi Balázs, 52 kg: Lengyel Kevin és Paróci Rajmund, 57 kg: Pék Zalán és Berkecs Dániel, 62 kg: Dominik Kopunovics és Boszko Mijuszkovics, 68 kg: Musztafa Pitics, 75 kg: Oláh Gergely, 85 kg: Sztevan Kojics)
5. Erdély (44 kg: Balázs Árpád, 52 kg: Kacsó Bendegúz, 57 kg: Elekes Róbert, 62 kg: Lőrincz Magor, 68 kg: Szabó Szilárd, 75 kg: Soós Kevin, 85 kg: Kiss Botond)
6. Felvidék (44 kg: Both Zalán, 52 kg: Csicsó Roland, Érsek Áron és Lakatos Kevin, 57 kg: Zalka Denis, 62 kg: Csóka Sámuel, 68 kg: Ábrahám Márió)

Fotók: MBSZ/Róth Tamás