Lehet, hogy szerényebb volt az elvárás, de az embernek kifejezetten az az érzése, hogy jól kezdte a magyar csapat ezt az olimpiát. Két nap elteltével mindegyik éremből van egy, de vannak pontszerző helyek, valamint egyéni és országos csúcsok, kis meglepi és nagy meglepetés.
2008 februárjában, a Nemzeti Sportszövetség díjátadó gáláján az ültetési rendnek megfelelően foglaltam helyet. A mellettem lévő székre Szilágyi Áron neve volt írva. Ez a név már akkor is csengett sportos berkekben, legalábbis a sporthírekben többször beszámoltunk az eredményeiről. Szilágyi aztán nem érkezett meg. Kiderült, hogy édesanyja képviseli a gálán, mert éppen valamelyik nemzetközi versenyen kellett helytállnia. És, hogy miért kellett képviselni őt? A 2007-es eredményei alapján díjazott volt „Az Év Utánpótláskorú Sportolója” kategóriában. Az anyukája hosszasan mesélt fia elhivatottságáról, és arról, hogy milyen komolyan gondolja a vívást. Ebben a kategóriában akkor még két díjazott volt: Baczkó Bernadett (csalgáncs), és Gyurta Dániel (úszás).
Abból a trióból ketten ott vannak Londonban. Vasárnap Szilágyiról kiderült, hogy tényleg komolyan gondolja ezt az egészet. Gyurta is bemutatkozott már (100 mellen háromszor javította meg az országos csúcsot, végül 4. lett), de a 200 méteres mellúszás még hátra van…
(bányász)
