sportbanyaszat

Az élsportoló és kedvese régóta dédelgették egy saját ruhakollekció ötletét, amely hosszú, közös munkájuknak köszönhetően mostanra meg is valósulhatott.

Sikert sikerre halmoz Ligetvári Patrik, a Veszprém átlövője, aki az élsport mellett most egy újabb fába vágja a fejszéjét. Régi nagy álmát valósítja meg, hiszen párjával, Morár Henriettával közösen elindítja saját ruhamárkáját, melyet thisSIDE névre kereszteltek. „Nagyon örülök, hogy eljutottunk idáig, de ahogy a pályán, úgy azon kívül is rengeteg munka vár még rám, ránk. Természetesen, a kézilabda az örök szerelem és ez várhatólag már soha nem fog megváltozni, de jól esik egy kicsit szélesíteni a spektrumot. Plusz motivációt jelent számomra, hogy megvalósítottuk az álmainkat, terveinket és most már bárki vásárolhat olyan ruhát, ahol a kényelem nem kiváltság, hanem választás kérdése. Hálás vagyok Heninek, hogy ennyit tud foglalkozni a kis projektünkkel és sokszor egy személyben irányítani azt” –árulta el ruhamárkája kapcsán Ligetvári Patrik, aki saját ruhavásárlási tapasztalatait is beleépítette kollekciójába. A két méter magas élsportolónak ugyanis állandó kihívást jelent, hogy testmagasságának megfelelő, kényelmes, egyedi darabokat találjon. 

„Fontos célunk volt a tervezéskor, hogy a vásárló a tömegesen gyártott ruhadarabokon kívül is megtalálja önmagát, a lehető legnagyobb kényelemben, miközben ugyanazt az elégedettséged érzi minden alkalommal, - amikor magára ölti bármelyik termékünket - mint az első kicsomagolásnál” – tette hozzá az élsportló, akinek párja segíti közös „szerelemgyermekük” minden lépést. „Az első kollekcióba olyan darabokat álmodtunk meg, amelyeket Patrik is gyakran visel: melegítők, pólók, pulóverek. Igazi összehangolt csapatmunka a miénk, amire nagy szükség van, hiszen Patrik életében változatlanul a kézilabda áll elsődleges helyen. Éppen ezért minden munkafolyamatot én menedzselek és viszek végig. Mindig megmutatom neki az egyes tervezési fázisokat és közösen döntünk a végeredményről, ahogy a színekről is. Szívünk-lelkünk benne van minden darabban, bízunk benne, hogy aki felpróbál egy ilyen ruhadarabot, ezt is érezni fogja” – mondta az társ-tervező, Morár Henrietta.

A koronavírus járvány jelenlegi csehországi helyzete miatt elhalasztják a jövő februárra tervezett prágai kadet, junior és U21-es karate Európa-bajnokságot.

A cseh szervezők és az Európai Karate Szövetség (EKF) megállapodása szerint az Eb-t pár hónappal később, 2022. június 17. és 19. között rendezik meg. A versenyt megelőző bírói tanfolyamot és vizsgát június 14-16-án tartják.

2020-ban a magyar szövetség rendezte meg – nagy sikerrel – a fiatalok kontinensviadalát Budapesten. Idén a járványhelyzet miatt szintén módosítani kellett az időponton: a finnországi Tamperében február helyett augusztusban – pár héttel a sportág tokiói olimpiai bemutatkozását követően – zajlott le az Eb, ahol a magyar válogatott Baranyi Zsófia, Rónai Lili, Dévényi Bence és Hecker Bojána révén négy ezüstéremmel zárt.

Kiváló magyar kezdés a lengyelországi teqball-világbajnokságon. A Gliwicében zajló világversenyen a magyarok 9-ből 9 meccset megnyerve százszázalékos teljesítménnyel várják a folytatást.

Nagy Zoltán szövetségi kapitány elmondta, egy jól felkészült magyar válogatott érkezett meg a világbajnokságra.

„Úgy gondolom, hogy jól sikerült a felkészülés és a ráhangolódás. Közvetlen a vb előtt két összetartás volt a keret számára, akkor már látszott, hogy mindenki jó formában van. Bízom benne, hogy ez a folytatásban is meglátszik” - mondta a kapitány.

Egyéniben Blázsovics Ádám háromból hármat nyert, a Bányik Csaba, Janicsek Zsanett páros tovább jutva a csoportjából négyből négy alkalommal győzött, női egyéniben Izsák Anna két győzelemmel kezdett a 2021-es világbajnokságon. 

Volt idő, amikor a magyar evezés a sikersportágak közé tartozott.
Előbb a múlt század harmincas éveiben nyerték halomra az akkori
legjobbak a nyílt Európa-bajnoki címeket és a dobogós helyezéseket,
majd 1948-ban Zsitnik Béla olimpiai bronzérmet szerzett, a méltán
máig is híres ezüstnégyes tagjai (Melis Zoltán, Sarlós György,
Csermely József, Melis Antal)1968-ban Mexikóvárosban a dobogó
második fokára állhattak fel.

A század végefelé újabb hullám indult, amelynek élharcosai Sarlós
Katalin és Kokas Gergely voltak. A kétezres olimpiára kijutott Pető
Tibor-Haller Ákos duó az ottani 5. helyet követően kétszer is
világbajnok tudott lenni a kétpárevezősök csúcstalálkozóján, akiket a
Varga Tamás-Hirling Zsolt duó egy 2005-ben kiharcolt, könnyűsúlyú
kétpárevezős világbajnoki címmel követett.

Ezek a sikerek manapság nem jellemzik a magyar evezés legjobbjait.
Ettől persze még több helyen dicséretes munka folyik abban a
reményben, hogy előbb-utóbb a minőségi ugrás is bekövetkezik.
Nyilván ezt „odafönn” is látják és elismerik. Ennek az odafigyelésnek
a bizonysága az is, hogy előbb Dávid Imrét, a MOB felügyelő
bizottságának vezetőjét, a sportág örökös tiszteletbeli elnökét tüntették
ki, majd szinte napokkal később a Külker SC első számú motorját,

Mihály Tibort is „elérte” az elismerés: ő a fővárostól kapott
sokévtizedes munkája elismeréseként különdíjat.
Mihály Tibort, a Külker Evezős Club elnökét a Római parton lévő
birodalmukban sikerült elérni.
– Túl az ilyekor kötelező gratuláción, kérem, meséljen a sok
évtizedes történetről, lehetőleg a legelejétől kezdve.
– Pásztóról származó, de már fiatalon Budapestre költözött apám
mindenféle sportba belekóstolt – kezdte vendéglátóm, akivel egy
meglehetősen hideg szobában ücsörögtünk, takarékossági okok miatt.
– Valószínűleg ennek a sportos életformának köszönhető, hogy apám
95 évesen még atletizált és jelenleg is él, 101 éves. Hatvan évesen
kezdett sportolni, és jelenleg is tizennégy, korosztályos országos
csúcsot tart. Tízéves koromban apám megtanult evezni és rajta
keresztül kerültünk a Római partra. A Külkereskedelmi
Minisztériumnak volt itt egy tíz hajóból álló túraevezős szakosztálya.
Fivéremmel szemben engem megragadott az evezés – 1970 óta
folyamatosan itt vagyok a Külkerben. Akkor még itt egy üdülő is volt,
mellettük kicsit megtűrtként létezett a túraevezős szakosztály.
– Akkoriban népszerű volt a túraevezés?
– Semmi közünk nem volt az élsporthoz, viszont számos klubban
(Nemzeti Bank, Csavargyár, Ganz, Acélöntő, Vízügyi SC és mások)
hasonlóan gondolkodtak. Persze adódtak olyan programok is, amelyek
többnapos ajánlatukkal vonzerőt jelentettek. Ilyen volt a Dunakanyar-
bajnokság vagy a túraevezősök Budapest-bajnoksága. Előfordult, hogy akár 60-70, kimondottan kis klub indította tagjait ezeken az
erőpróbákon.
– A Külker Evezős Klubot ki tartotta fenn?
– Magának a Külkereskedelmi Minisztérium sportkörének 16,
működő szakosztálya volt. A rendszerváltás éveiben a külkeres
vállalatok egyre kevesebb pénzt csöpögtette a klubnak, ezért mi 1992-
ben kimondtuk: saját lábra állunk, nem várjuk meg amíg a Külker
sportköre csődöt jelent. Ekkor 12 hajónk volt. Engem egyébként még
1972-ben átmeneti időre bíztak meg az evezős klub irányításával,
majd két évtizeddel később, 1992-ben hivatalosan is megválasztottak
a klub elnökének. Jómagam eredetileg villamosmérnök voltam, s ezen
a területen dolgoztam (például szaunák szabályozásával) a fiammal
egy cégben, a nyugdíjazásomig.
– Hogyan jellemezné az 1992 óta eltelt időszakot?
- A mi erősségünk mindig is az volt, hogy gőzerővel, iszonyú
intenzitással alkalmazkodtunk a körülményekhez. Nem volt jogtiszta a
helyzetünk, 1996-ban az országban elsőként – kormánydöntés alapján
– megkaptuk a terület tulajdonjogát. Mivel a csónakházunk épségben
megmaradt Bauhaus építmény, ezért műemléki védettséget kaptunk.
Szerencsére az évek során megvívott harcainkhoz elég ütőképes
szimpatizánsaink voltak, mert én egyedül kevés lettem volna
mindezekhez.
– A sportkör történetének melyik a következő, érdemi
fordulópontja?

– 2005-ben egy Európai Uniós pályázat határmenti együttműködésre
kínált lehetőséget. Konkrétan a Pozsony-Komárno, Esztergom-
Budapest útvonalról volt szó, szlovák-magyar határmenti
együttműködés keretében. A nyert összegből elindított fejlesztés két
évig tartott, a ma itt látható állapot döntő részben az akkor nyert és
célirányosan felhasznált pályázati pénznek köszönhető.
– 2008-ra már negyven-ötvenre felszaporodott a
hajóállományuk…
- Azóta sikerült még előbbre lépnünk, mégpedig három forrás
igénybevételével. Az első az önerőn alapuló bevásárlások ügye. A
másik forrást azok a veteránok jelentik, akik saját maguknak
megvásárolták a hajókat. A jelenlegi százas állományunkból harminc
magántulajdonban van. A harmadik forrás az evezős szövetségből
elnyerhető pénz. Ebből 40 millió forint értékű hajót sikerült vennünk.
Tudni kell, hogy az evezés méregdrága sport, egy nyolcas például 12
millióba kerül. A mi egyesületünk egyébként a klubok éves
rangsorában a 40, működő szakosztály között hosszabb ideje az 5-10.
helyek egyikét foglalja el, ami az erős középmezőnyt jelenti.
– Mikor sikerült először eljutniuk egy nagyobb evezős klubhoz,
ahol rengeteg tapasztalatot is szerezhettek?
– Már évek óta működött a genfi evezős klub szervezésében egy olyan
verseny, amelyen a Genfi-tó körbe evezése volt a program. Ez egy
rendkívüli igénybevételt jelentő, 140 kilométeres erőpróba, amelyet
14-15 óra alatt lehet teljesíteni. Ezt pályáztuk meg. Akkoriban, a nyolcvanas években egy ilyen út megszervezése – például nekünk –
egy éves előkészület-sorozatot jelentett. Végül megkaptuk a szolgálati
útleveleket, pénzt viszont egy fillért sem. Döbbenetes volt látnunk -
túl a külsőségeken - a klub felépítettségét, szervezettségét, amitől mi
nagyon távol álltunk. Elkerülhetetlennek tűnt egy többlépcsős
átalakulási folyamat. Fel kellett adnunk a kis túraevezős klub
eszméjét, helyette mindennel és mindenkivel foglalkoznunk kellett.
- Milyen gondokat, plusz tennivalókat jelentett ez a
változássorozat?
– Én nem értek a versenyevezéshez, ráadásul naponta csak 17 óra után
tudtam a munka után a klubba megérkezni. Az egész napos
működtetéshez többek között edzőt is kellett találnom. Így került a
képbe Fáth András, aki tizenvalahány évig itt oktatott nálunk. Már az
első évadjában leadtuk a névjegyünket a női négypárevezősök bajnoki
címének megszerzésével.
– Nyilvánvalónak tűnik, hogy az edzői állományt tovább kellett
bővíteniük.
– Ez is igaz. Folyamatosan erősödtünk: Erdélyi Géza, Laczó András,
Lőrincz Attila, Márton Gábor, Győrösi Csaba és Varga István is
támogatták-támogatják a törekvéseinket. Közben számos, külföldi
versenyre – Hollandiába, Franciaországba, Svájcba – el tudtunk jutni
és ezek az aktív kapcsolatok tizenöt évre megoldották klubunkban a
motivációt. Olyan komplexum alakult ki nálunk, mely igyekszik
mindenkinek lehetőséget biztosítani. Ezeken a fokozatokon keresztül jutottunk el máig, amikor megint egy drámai változtatást kell megtennünk.
– Erről lehetne konkrétabban hallani?
- A magyar evezés egyik legnagobb rákfenéje, hogy minimálisan
foglalkoznak a sportág népszerűsítésével, a tömegesítéssel. Ami
különösen hiányzik, az az egyetemi evezéssel való foglalkozás,
miközben szerte a világban az egyetemek nagy többségében igen aktív
evezősélet zajlik. Ezekben a klubokban a versenyzőkben hatalmas
mentális erők fejlődnek ki, amelyek a magyar társadalomban
ugyancsak hiányoznak. A hazai egyetemeken a hallgatók lakhatása
leginkább messze esik az edzéslehetőségtől, arról nem is beszélve,
hogy legtöbbjüknek dolgoznia is kell a tanulás mellett. A Külker EC
most e téren is úttörő vállalkozásba kezdett. A volt gondnoki lakást
felújítottuk, s most ott négy egyetemista lánynak tudunk lakhatást
biztosítani. Mellette kapnak helyben edzéslehetőséget és edzői
vezetést, ami mind számottevő időmegtakarítást is jelenthet.
- A közeljövőt illetően miként látja a Külker EC élversenyzőinek
helyzetét?
– Pillanatnyilag Bertus Kitty a legjobb a nők között, neki sajnos nem
érte el az olimpiai kvalifikáció. Benda Orsolya idei éve nagyon jól
sikerült, utána Zsíros Janka, a fiúknál Tamás Bence, Fekete Zalán és
Kertész Keve neve kívánkozik megemlítésre. És van egy különleges
emberünk, Balczó Botond, aki még csak két éve evez és rengeteg tartalékkal rendelkezik. Csak néhány évvel később derül majd ki,
hogy valójában mire is képes?
(jochapress / Jocha Károly)

A Nemzeti Versenysport Szövetség 2021. december 8-án a budapesti Danubius Hotel Heliában NVESZ Nap 2021 néven sportszakmai előadás-sorozatot rendezett. Az eseményt követő NVESZ évzáró és évértékelőn Dr. Mészáros János, a szervezet elnöke a bizakodás és a remény évének nevezte 2021-et, Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár pedig támogatásáról biztosította az NVESZ-t. 

"Túl van fennállásának első öt évén a Nemzeti Versenysport Szövetség, ezalatt fel tudtunk nőni ahhoz, hogy önállóak lettünk, és önállóan kell képviselnünk az érdekeinket" – fogalmazott évzáró beszédében Dr. Mészáros János.

Az NVESZ elnöke a koronavírus járvány kapcsán azt mondta: a covid megtanított arra is, hogy a nehéz körülmények között is csináljuk a dolgunkat. Ebből a tekintetből a sportvezető  a bizakodás és a remény évének nevezte a 2021-est. Hangsúlyozta: az NVESZ számára 2022 elsősorban a Világjátékokról fog szólni. Az idei olimpián és paralimpián elért sikereket Dr. Mészáros János fantasztikusnak nevezte, hozzátéve: azt szeretné, ha a nem olimpiai sportágak is ezekhez tudnának majd csatlakozni az egyesült államokbeli Birminghamben jövő júliusban sorra kerülő multisport-eseményen.

A sport államtitkárság 2022-ben az erőforrásait arra fordítja majd, hogy minél jobban és minél többet tudjon segíteni az NVESZ-nek – mondta Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár. Az évzárón sok sikert kívánt az NVESZ sportágainak Vékássy Bálint, a MOB főtitkára és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke is.

Az évzárót megelőzően a szövetség sportszakmai előadás-sorozatot tartott, amelyet Járosi Péter, az NVESZ általános alelnöke nyitott meg. A felszólalók közül elsőként Tóman Krisztina, az EMMI főosztályvezetője  támogatási szerződésekkel és azok elszámolásával kapcsolatos tudnivalókat ismertette. Felszólalt Prof. Dr. Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet igazgatója, majd Bognár Nagy Dóra, az EMMI munkatársa beszélt a sportszakember képzés jelenlegi helyzetéről. Ezt követően Domokos István, az EMMI osztályvezetője a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) működéséről tartott előadást.

A délutáni programban Dr. Toman József, az OSEI VKESZ vezető főorvosa a válogatott kereteket érintő sportegészségügyi tudnivalókat ismertette. Zárásként a Magyar Antidopping Csoport részéről Dr. Tiszeker Ágnes és Dr. Szabó Gergely Balázs a doppingellenes tevékenységekről beszéltek, valamint a hozzájuk fűződő legfrissebb információkat osztották meg a közel ötven megjelenttel.

Birmingham felkészült a 2022-es Világjátékokra. A négyévente megrendezendő multisport esemény előkészületeit tekintve előrehaladott állapotban van, hiszen az amerikaiak gőzerővel készültek már erre az évre, azonban a koronavírus-járvány miatt egy évvel eltolták a játékokat.

Vargáné Andrejkó Edina, a magyar csapat vezetője a közelmúltban részt vett a nemzeti olimpiai bizottságok, illetve a nemzeti koordinációt ellátó szövetségeknek megtartott meeting-sorozaton az alabamai városban.

„Már most tele van a város a Világjátékok reklámjaival. Minden túlzás nélkül állítható: az amerikai házigazdák mindenre felkészültek. Ez kiderült azon az előadássorozaton, amelyen volt szerencsém részt venni. Az eseményen bemutatták az egyes sportágaknak otthont adó helyszíneket, valamint láthattuk, hogy hol lesznek elszállásolva az egyes delegációk.” – mondta a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) főtitkára.

A csapatvezető hozzátette: a rendezők minden lehetséges forgatókönyvre felkészültek. „A járványügyi kérdésekről is szó esett. A szervező bizottság és az IWGA állásfoglalása ebben a témában az, hogy a több, mint 200 nap múlva esedékes versenysorozatra még nem akarnak semmilyen protokollal előállni, hiszen a világjárvány eddig is sok váratlan fordulatot produkált, de ők mindenesetre mindenre felkészültek” – tette hozzá Vargáné Andrejkó Edina.

Birminghamben az egyes országokból érkező sportvezetőkön kívül a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) delegációja is ott volt, a helyi szervező bizottság képviselőin túl Birmingham polgármestere, Randall Woodfin is köszöntötte a résztvevőket.

Birmingham Alabama állam legnépesebb városa. Több, mint 200 ezer lakosa van, és van magyar kötődése is, hiszen Székesfehérvár testvérvárosa. A 2022-es Világjátékokat július 7. és 17. között rendezik meg. Jelen állás szerint a magyar csapat mintegy 120 fős delegációval érkezhet meg a játékokra. 

Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári fokozatát adományozta Nenad Lalovicnak, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) vezetőjének, aki a kitüntetést Németh Szilárd államtitkártól, a magyar szövetség (MBSZ) elnökétől vette át szerdán a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) sportcsarnokában - tudósít az MTI.

Az ez alkalomból rendezett csepeli ünnepségen felolvasták a magyar államfő által írt hivatalos okiratot, mely szerint a szerb sportvezető a kitüntetést a "hazai és nemzetközi birkózósportág fejlesztését és népszerűsítését elkötelezetten szolgáló, sikeres munkája elismeréseként" érdemelte ki.

Az eseményen nem csupán az állami elismerést kapta meg Nenad Lalovic, hanem egyúttal szerződést is írt alá Süle Lászlóval, a KIMBA kurátorával arról, hogy az akadémia az UWW partnere lesz a világ birkózásának fejlesztésében. A megállapodás alapján a Kozma István Birkózó Akadémia lesz a helyszíne több nemzetközi birkózóversenynek, edzőtábornak, szemináriumnak és más szakmai programoknak is.

Lalovic beszédében kiemelte: rendkívül megtisztelő számára a magyar kitüntetés.

"Ez az elmúlt hét-nyolc év munkájának, tehát a múltnak szól, de hasonlóképp büszke vagyok a KIMBA-val most megkötött megállapodásra is, ami viszont már a jövőnek szól, a sikeres szerb-magyar közös munka eredményeként" - mondta. Az elnök kifejtette: a birkózás ugyan egyéni sportág, de amennyiben képesek egyénileg fejlődni, akkor közösen, csapatként még többet fejlődhetnek és érhetnek el, hiszen az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy a nemzetközi birkózócsalád együtt képes messzire jutni.

Az aláírást követően Németh Szilárd körbevezette az UWW első emberét a létesítményben.

Az ünnepségen mások mellett Zeljko Trajkovic, a szerb szövetség elnöke, az MBSZ részéről Bacsa Péter ügyvezető alelnök, Bácsi Péter szakmai igazgató, világbajnok, valamint Hegedüs Csaba korábbi elnök, a KIMBA szakmai főtanácsadója, a magyar birkózósport legendás olimpiai bajnoka, továbbá az idei, tokiói ötkarikás játékokon aranyérmes Lőrincz Tamás is részt vett.

Farkas Balázs ismét dobogóra állt. A Világjátékokra készülő magyar fallabdázó ezúttal a Prágában megrendezett 10 ezer dolláros PSA-tornán szerzett bronzérmet.

A világranglista 89. helyezettjének idén még lesz egy nemzetközi tornája, legközelebb ugyancsak Csehországban lép pályára. Farkas Balázs legutóbbi versenyén is érmet szerzett, miután megnyerte a kolozsvári tornát.

Farkas hetedik kiemeltként indult Prágában. A 2. körös győzelme után a negyeddöntőben azzal a wales-i Peter Creed ellen lépett pályára, aki korábban TOP 50-es játékos volt, és egy sérülés után ismét feljövőben van. Ezt a meccset a többszörös magyar bajnok egy ötszettes győzelemmel zárta le, az elődöntőben aztán a kolumbiai Juan Camilo Vargas következett, akitől végül egy 42 perces négyszettes találkozón kikapott.

A magyar játékos úgy látja, jó esély van arra, hogy az évet a világranglistán még előkelőbb pozícióban zárja. „Ostravában lesz még egy 10 ezer dolláros torna, ott hatodik kiemelt vagyok, így a 16 közé kerülésért nem kell játszanom. Bízom benne, hogy minél előrébb végzek, és akkor a világranglistás pozícióm valahol a 75 és a 83 között lehet, persze sok függ attól, hogy a körülöttem lévő ellenfelek hogy teljesítenek” – mondta Farkas Balázs.

Az ostravai torna december 16-án kezdődik.

Riesing Eszter és Tusnády Nimród nyerte a sportmászók 2021-es boulder magyar bajnoki címét

A Gravity Magyar Kupafordulóval zárult az 2021-es boulder versenyszezon, melynek végén az első idei magyar bajnokokat avatta a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség.

A tokiói olimpián bemutatkozó sportmászás három versenyszáma közül a boulder az átlagember számára legkönnyebben hozzáférhető műfaj, hiszen kötélbiztosítás nélkül, alacsony magasságban, biztonságosan művelhető, és egyre több településen elérhető ilyen létesítmény. Versenysportként rendkívül látványos, hiszen az utakat gyakran úgy építik, hogy csak dinamikus mozdulatokkal, nagy ugrásokkal lehet a következő fogást elérni.

A budapesti Gravity Boulder mászóteremben megrendezett verseny a hat fordulóból álló Magyar Kupasorozat utolsó állomása volt, amely egyúttal a Magyar Bajnokság végeredményét is adta. A versenyt emiatt extra érdeklődés kísérte, és nézők részvételével szuper hangulatban zajlott. A szervezők pedig még rátettek egy lapáttal, mert a nyílt kategória döntőjét egy filmes cég bevonásával élőben közvetítették. Összesen négy kamera, két operatőr, két kommentátor és egy rendező segített abban, hogy minőségi audiovizuális élményben részesüljenek azok is, akik nem tudtak a helyszínen szurkolni.

A döntőbe a nyílt kategóriából négy női (Kerry Ella, Lengyel-Mitzl Jázmin, Riesing Eszter és Somorjai Zorka), valamint hat férfi (Bakurecz Ádám, Fuksz Bence, Radics Attila Zsombor, Strommer Soma, Tusnády Nimród Sebestyén, Vályi Gergő) versenyző kvalifikálta magát . Érdekesség, hogy a férfi döntősök közül négyen a népszerű televíziós vetélkedő, a Ninja Warrior Hungary döntőjében is ott voltak.

A mászóknak egy előre megadott sorrend alapján négy bouldert kellett teljesíteniük. Ezekre utanként öt perc mászási idő állt rendelkezésre, amelyet mindig öt perc pihenő követett. Az útépítők külön bouldereket építettek a férfi és női döntősöknek – tudósít a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség.

A női kategóriában a szegedi Riesing Eszter nyerte a versenyt Lengyel-Mitzl Jázmin, Somorjai Zorka és Kerry Ella előtt. Eszternek ez volt a második győzelme a szezonban, és ezzel a 2021-es boulder magyar bajnoki címet is megszerezte. Mindezt úgy, hogy a döntő délelőttjén még egy földrajzversenyt is megnyert.

A férfiak közül Tusnády Nimród volt az este legjobbja. A második helyezett az ifjúsági Európa-bajnok Vályi Gergő lett, míg a dobogó harmadik fokára Bakurecz Ádám állhatott fel. A magyar bajnoki címért a harc az első két helyezett, Tusnády Nimród és Vályi Gergő között zajlott, így a győzelem Nimródnak a bajnoki címet is jelentette. Ők vannak versenyben a nehézségi mászás bajnoki címéért is. Mindketten tizenhét évesek és a párizsi olimpiára készülnek.

A bajnokok nyilatkozatai:

Riesing Eszter:

„Elég nehéz volt nekem az idei szezon, mert tavasszal is és most ősszel is érettségire készültem, ezért a mászást nehéz volt beilleszteni a programomba. A gravitys versenyre is úgy érkeztem, hogy egyszerre készültem a két nappal későbbi szóbeli érettségimre és egy földrajzversenyre, aminek a döntője a verseny napján volt. Előzetesen nem gondoltam volna, hogy pont ez az év, amikor a mászásról a tanulmányaim is elvonják a figyelmem, ilyen sikeres végkimenetellel zárulhat.

Most jön egy rövid időszak, mielőtt a tavaszi érettségikre elkezdem az intenzív felkészülést, úgyhogy a teljes fókusz megint végre a mászásra és a gyengeségeim fejlesztésére irányulhat.”

Tusnády Nimród:

„Ha a teljes szezont nézem, a céljaim többségét sikerült elérnem. Ezen célok egyike volt, hogy felnőtt magyar bajnok legyek boulderből és nehézségiből. A boulder sikerült is a győzelmemnek köszönhetően, és úgy néz, ki nehézségiből is sikerülni fog.

Sok téren sikerült fejlődnöm, melyek a nemzetközi célokhoz közelebb segítenek. Mentálisan, fejben kellett és kell folyamatosan rengeteget fejlődnöm, talán ez a legnagyobb kihívás számomra a folyamatos edzésmunka mellett. Ehhez sokban hozzájárult a rengeteg verseny, amire idén volt lehetőségünk eljutni.

Bár a szezon még csak most ér véget, én már most sok célt tűztem ki magamnak a következő évre. Ezekért a célokért pedig meg is fogok tenni mindent.”

Kislexikon:

Sportmászás: a sziklamászás versenyszerű formája, jellemzően épített műfalakon. Három versenyszám van, ezek a boulder, a nehézségi valamint a gyorsmászás. A bouldernél négy méter magas falakon, kötélbiztosítás nélkül kell nehéz, jó koordinációt és egyensúlyérzéket erővel ötvöző, gyakran dinamikus mozdulatsorokat végrehajtani. A versenyzők esetleges esését a fal lábánál lévő matrac tompítja. Gyorsmászásnál egy sztenderd, 15 méter magas falon kiépített útvonalon másznak fel kötélbiztosítással, itt kizárólag a gyorsaság számít, ki ér fel leghamarabb. Ez a mászók 100 méteres sprintje. Az út fogásai a világ minden gyorsmászó falán milliméterre pontosan ugyanott helyezkednek el, így az idők összemérhetők. A nehézségi mászás a „királykategória”, amely a legközelebb áll a természetes sziklákon zajló sportmászáshoz. Versenyenként és helyszínenként eltérő típusú műfalakon, mindig más utakat építve rendezik, ahol a mászók kötélbiztosítással másznak. A sorrendet az dönti el, hogy ki milyen magasra jut.

Fotó: Gravity Boulder/Vörös Tamás

Újszászon rendezték a 25. Lábtoll-labda Felnőtt Országos Bajnokságot. A jubileumi versenyen férfi és női csapatverseny, férfi és női egyéni verseny szerepelt a programban. A koronavírus-járvány miatt kicsit megtépázott mezőnyben mind a négy versenyszámban újszászi bajnokot avattak. 

A verseny megnyitóján köszöntötték Barta Imrénét, Fehér Jánost, ifj. Fehér Jánost, Lakatos Zoltánt, Perczel-Földi Nikolettát és Tóth Gábort, akik 1996-ban részt vettek az első felnőtt bajnokságon, és azóta is közel vannak a sportághoz, felnőtt és szenior korcsoportban még mindig versenyeznek. Fehér János, ifj. Fehér János és Tóth Gábor 25. bajnokságán indult. A hivatalos kezdés előtt a veteránok a régi szabályok szerinti mérkőzéssel emlékeztek az eltelt negyed századra.

A döntők eredményei:

Férfi csapat:

Herczeg Gábor, Kézér Zsolt, Takács Zoltán, Tóth Gábor (Újszászi VVSE) – Baranyai Benett, Lukács Benedek, Lukács Márton, Takács Endre (Nagykanizsa ZSE) 20-22, 21-14, 21-19

Férfi egyéni:

Herczeg Gábor (Újszászi VVSE) – Tóth Gábor (Újszászi VVSE) 21-6, 21-12

Női csapat:

Diós Letícia, Ézsiás Fanni, Farkas Lilla, Kovács Evelin (Újszászi VVSE) – Kiss Bettina, Németh Barbara, Szabó Luca (Pusztaszer PISZE SE) 21-11, 21-8

Női egyéni:

Farkas Lilla (Újszászi VVSE) – Németh Barbara (Pusztaszer PISZE SE) 23-21, 23-21