sportbanyaszat

Ez volt minden idők legeredményesebb magyar világbajnoksága

Aranyérmet szerzett a Bányik Csaba, Janicsek Zsanett kettős a vegyespárosok kategóriájában a teqball-világbajnokságon. A lengyelországi Gliwicében megrendezett világverseny utolsó napján a magyar duó a brazilokat győzte le. Ezenkívül volt még egy magyar éremszerzés: a férfi párosoknál a Blázsovics Ádám, Bányik Csaba kettős bronzérmes lett.

A magyar küldöttség így összesen négy éremmel fejezte be a lengyelországi világbajnokságot, miután egyéniben Blázsovics Ádám és Izsák Anna is aranyérmes lett korábban.

A Magyar Teqball Szövetség információi szerint ez volt minden idők legeredményesebb magyar világbajnoksága. 

Az idén Tokióban az olimpián is bemutatkozott sportmászást hazánkban is több ezren művelik, több versenyzőnknek pedig reális esélye van kijutni a következő ötkarikás játékokra.

Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke elmondta, hogy kiemelt céljuk a versenymászásban évekkel ezelőtt megkezdett szakmai munkát még magasabb szintre emelve hozzásegíteni a magyar sportmászókat az olimpiai kvalifikációhoz. Hozzátette, hogy Magyarország sok szempontból le van maradva más nemzetekhez képest, ezért infrastrukturálisan és szakmailag is sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy 2024-ben Párizsban, majd négy esztendővel később Los Angelesben magyar sportmászónak szurkolhassunk. Ezen a szövetségnél egy lelkes és elhivatott csapat dolgozik.

Infrastrukturális fejlesztésekre az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosságnak köszönhetően az elmúlt három évben a szövetség történetében példátlan mértékű támogatásokhoz jutottak vasalt utak telepítésére, sziklamászó helyek felújítására és mászótermek felújítására, bővítésére. Utóbbi program keretében két év alatt 32 mászóterem hatvanmillió forintnyi forrásból fejleszthetett, néhány nagyobb komplexum pedig ezen felül egyedi fejlesztési támogatásban is részesült. Ezek a támogatások elsősorban a tömegsport számára jelentenek komoly lehetőségeket, ezzel egyúttal azonban óriási szerepük van a sportág tömegbázisának növelésében, valamint a versenymászó válogatott felkészülési lehetőségeinek javításában is.

Farkas Tamás, a versenymászó válogatott vezetőedzője kiemelte, hogy három versenyzőnek is reális esélye van kijutni a párizsi olimpiára, amennyiben biztosítottak számukra a felkészülés feltételei. Már a jelenlegi adottságok mellett is kiemelkedő eredményeket érnek el a korosztályos versenyeken. Vályi Gergő ifjúsági Európa-bajnok, Radics Attila ifjúsági világbajnoki 4. helyezett, Tusnády Nimród pedig már Európa-kupán is középdöntőbe jutott. Mindhárman tizenhét évesek, nemzetközi szinten is korosztályuk legjobbjai közé tartoznak.

Könnyű dolguk ugyanakkor biztosan nem lesz, hiszen az előző olimpiára mindössze 20 női és 20 férfi mászó juthatott ki. Párizsban a versenyszámok szétválasztásával ez a kvóta 68-ra nő, de ennek felosztása még kidolgozás alatt van. Egy biztos, hatalmas a verseny ezen fiatal sportág fiatal sportolói között a kijutásért. De talán nem véletlen, hogy a sportmászás népszerűsége dinamikusan nő, és jó eséllyel sokáig az olimpia porondján marad.

Kislexikon:

Sportmászás: a sziklamászás versenyszerű formája, jellemzően épített műfalakon. Három versenyszám van, ezek a boulder, a nehézségi valamint a gyorsmászás. A bouldernél négy méter magas falakon, kötélbiztosítás nélkül kell nehéz, jó koordinációt és egyensúlyérzéket erővel ötvöző mozdulatsorokat végrehajtani. A versenyzők esetleges esését a fal lábánál lévő matrac tompítja. Gyorsmászásnál egy sztenderd, 15 méter magas falon kiépített útvonalon másznak fel kötélbiztosítással, itt kizárólag a gyorsaság számít, ki ér fel leghamarabb. Ez a mászók 100 méteres sprintje. Az út fogásai a világ minden gyorsmászó falán milliméterre pontosan ugyanott helyezkednek el, így az idők összemérhetők. A nehézségi mászás a „királykategória”, amely a legközelebb áll a természetes sziklákon zajló sportmászáshoz. Versenyenként és helyszínenként eltérő típusú műfalakon, mindig más utakat építve rendezik, ahol a mászók kötélbiztosítással másznak. Az elért eredmény erősen függ az mászóút építőjének stílusától is, hogy az mennyire áll közel a versenyzőéhez, tehát az adaptáció kulcsfontosságú. A sorrendet az dönti el, hogy ki milyen magasra jut.

Sporttörténelmi sikerek a teqball-világbajnokságon! A lengyelországi Gliwicében zajló világversenyen magyar világbajnokot avattak egyéniben a férfiaknál és a nőknél is.

A Magyar Teqball Szövetség információi szerint a nőknél Izsák Anna, a férfiaknál pedig Blázsovics Ádám lett világbajnok. A sportág történetében először rendeztek női egyéni versenyt, így Izsák Anna nemcsak Magyarország, hanem a világ első egyéni aranyérmese.

„Ebbe még annyira nem is gondoltam bele, de mindenesetre felemelő érzés elsőnek lenni. A legnehezebb meccsem az elődöntő volt, amerikai ellenfelem alaposan próbára tett, de végül sikerült legyőznöm őt is” – értékelt Izsák Anna, aki a Balatonakarattyai Lábtenisz Klub játékosa.

Blázsovics Ádám gliwicei sikere azt jelenti, hogy begyűjtötte a harmadik egyéni világbajnoki aranyérmét. „Sok munka van ebben a három egyéni világbajnoki címben, bízom benne, hogy a sportág hazai fejlődésére is jó hatással lesz ez. A világbajnoki döntő után a dobogó tetején meghallgatni a himnuszt, azt egyszerűen nem lehet szavakba önteni. Úgy gondolom, hogy az egész válogatott jó formában érkezett a vb-re, és a lengyelek egy fantasztikus szervezéssel, illetve lebonyolítással rukkoltak elő. A teqball egyre népszerűbb világszerte, és arra meg külön büszke vagyok, hogy szerintem Magyarországon a legnehezebb vb-indulási jogot szerezni.” – összegzett Blázsovics Ádám, a Phoenix Teqball Akadémia immár háromszoros egyéni világbajnoka.

Folytatták jó szereplésüket a magyarok a lengyelországi teqball-világbajnokságon. A Gliwicében zajló világversenyen mind az öt kategóriában a legjobb nyolc közé jutottak a mieink.

Nagy Zoltán szövetségi kapitány szerint a magyar játékosok nagyon várták már ezt a vb-t. „Van egy egészséges felfokozott hangulat a csapaton. Jó látni, hogy mindenki odateszi magát. Bízom benne, hogy ahogy halad előre ez a világverseny, minél több magyar lesz ott a végelszámolásnál és az éremcsatákban.” – mondta a szövetségi kapitány.

A lengyelországi világbajnokságon a következő válogatott állt asztalhoz:

Izsák Anna - női egyéni

Izsák Anna és Vasas Lea - női páros

Janicsek Zsanett és Bányik Csaba - vegyes páros

Bányik Csaba és Blázsovics Ádám - férfi páros

Blázsovics Ádám - férfi egyéni

Az élsportoló és kedvese régóta dédelgették egy saját ruhakollekció ötletét, amely hosszú, közös munkájuknak köszönhetően mostanra meg is valósulhatott.

Sikert sikerre halmoz Ligetvári Patrik, a Veszprém átlövője, aki az élsport mellett most egy újabb fába vágja a fejszéjét. Régi nagy álmát valósítja meg, hiszen párjával, Morár Henriettával közösen elindítja saját ruhamárkáját, melyet thisSIDE névre kereszteltek. „Nagyon örülök, hogy eljutottunk idáig, de ahogy a pályán, úgy azon kívül is rengeteg munka vár még rám, ránk. Természetesen, a kézilabda az örök szerelem és ez várhatólag már soha nem fog megváltozni, de jól esik egy kicsit szélesíteni a spektrumot. Plusz motivációt jelent számomra, hogy megvalósítottuk az álmainkat, terveinket és most már bárki vásárolhat olyan ruhát, ahol a kényelem nem kiváltság, hanem választás kérdése. Hálás vagyok Heninek, hogy ennyit tud foglalkozni a kis projektünkkel és sokszor egy személyben irányítani azt” –árulta el ruhamárkája kapcsán Ligetvári Patrik, aki saját ruhavásárlási tapasztalatait is beleépítette kollekciójába. A két méter magas élsportolónak ugyanis állandó kihívást jelent, hogy testmagasságának megfelelő, kényelmes, egyedi darabokat találjon. 

„Fontos célunk volt a tervezéskor, hogy a vásárló a tömegesen gyártott ruhadarabokon kívül is megtalálja önmagát, a lehető legnagyobb kényelemben, miközben ugyanazt az elégedettséged érzi minden alkalommal, - amikor magára ölti bármelyik termékünket - mint az első kicsomagolásnál” – tette hozzá az élsportló, akinek párja segíti közös „szerelemgyermekük” minden lépést. „Az első kollekcióba olyan darabokat álmodtunk meg, amelyeket Patrik is gyakran visel: melegítők, pólók, pulóverek. Igazi összehangolt csapatmunka a miénk, amire nagy szükség van, hiszen Patrik életében változatlanul a kézilabda áll elsődleges helyen. Éppen ezért minden munkafolyamatot én menedzselek és viszek végig. Mindig megmutatom neki az egyes tervezési fázisokat és közösen döntünk a végeredményről, ahogy a színekről is. Szívünk-lelkünk benne van minden darabban, bízunk benne, hogy aki felpróbál egy ilyen ruhadarabot, ezt is érezni fogja” – mondta az társ-tervező, Morár Henrietta.

A koronavírus járvány jelenlegi csehországi helyzete miatt elhalasztják a jövő februárra tervezett prágai kadet, junior és U21-es karate Európa-bajnokságot.

A cseh szervezők és az Európai Karate Szövetség (EKF) megállapodása szerint az Eb-t pár hónappal később, 2022. június 17. és 19. között rendezik meg. A versenyt megelőző bírói tanfolyamot és vizsgát június 14-16-án tartják.

2020-ban a magyar szövetség rendezte meg – nagy sikerrel – a fiatalok kontinensviadalát Budapesten. Idén a járványhelyzet miatt szintén módosítani kellett az időponton: a finnországi Tamperében február helyett augusztusban – pár héttel a sportág tokiói olimpiai bemutatkozását követően – zajlott le az Eb, ahol a magyar válogatott Baranyi Zsófia, Rónai Lili, Dévényi Bence és Hecker Bojána révén négy ezüstéremmel zárt.

Kiváló magyar kezdés a lengyelországi teqball-világbajnokságon. A Gliwicében zajló világversenyen a magyarok 9-ből 9 meccset megnyerve százszázalékos teljesítménnyel várják a folytatást.

Nagy Zoltán szövetségi kapitány elmondta, egy jól felkészült magyar válogatott érkezett meg a világbajnokságra.

„Úgy gondolom, hogy jól sikerült a felkészülés és a ráhangolódás. Közvetlen a vb előtt két összetartás volt a keret számára, akkor már látszott, hogy mindenki jó formában van. Bízom benne, hogy ez a folytatásban is meglátszik” - mondta a kapitány.

Egyéniben Blázsovics Ádám háromból hármat nyert, a Bányik Csaba, Janicsek Zsanett páros tovább jutva a csoportjából négyből négy alkalommal győzött, női egyéniben Izsák Anna két győzelemmel kezdett a 2021-es világbajnokságon. 

Volt idő, amikor a magyar evezés a sikersportágak közé tartozott.
Előbb a múlt század harmincas éveiben nyerték halomra az akkori
legjobbak a nyílt Európa-bajnoki címeket és a dobogós helyezéseket,
majd 1948-ban Zsitnik Béla olimpiai bronzérmet szerzett, a méltán
máig is híres ezüstnégyes tagjai (Melis Zoltán, Sarlós György,
Csermely József, Melis Antal)1968-ban Mexikóvárosban a dobogó
második fokára állhattak fel.

A század végefelé újabb hullám indult, amelynek élharcosai Sarlós
Katalin és Kokas Gergely voltak. A kétezres olimpiára kijutott Pető
Tibor-Haller Ákos duó az ottani 5. helyet követően kétszer is
világbajnok tudott lenni a kétpárevezősök csúcstalálkozóján, akiket a
Varga Tamás-Hirling Zsolt duó egy 2005-ben kiharcolt, könnyűsúlyú
kétpárevezős világbajnoki címmel követett.

Ezek a sikerek manapság nem jellemzik a magyar evezés legjobbjait.
Ettől persze még több helyen dicséretes munka folyik abban a
reményben, hogy előbb-utóbb a minőségi ugrás is bekövetkezik.
Nyilván ezt „odafönn” is látják és elismerik. Ennek az odafigyelésnek
a bizonysága az is, hogy előbb Dávid Imrét, a MOB felügyelő
bizottságának vezetőjét, a sportág örökös tiszteletbeli elnökét tüntették
ki, majd szinte napokkal később a Külker SC első számú motorját,

Mihály Tibort is „elérte” az elismerés: ő a fővárostól kapott
sokévtizedes munkája elismeréseként különdíjat.
Mihály Tibort, a Külker Evezős Club elnökét a Római parton lévő
birodalmukban sikerült elérni.
– Túl az ilyekor kötelező gratuláción, kérem, meséljen a sok
évtizedes történetről, lehetőleg a legelejétől kezdve.
– Pásztóról származó, de már fiatalon Budapestre költözött apám
mindenféle sportba belekóstolt – kezdte vendéglátóm, akivel egy
meglehetősen hideg szobában ücsörögtünk, takarékossági okok miatt.
– Valószínűleg ennek a sportos életformának köszönhető, hogy apám
95 évesen még atletizált és jelenleg is él, 101 éves. Hatvan évesen
kezdett sportolni, és jelenleg is tizennégy, korosztályos országos
csúcsot tart. Tízéves koromban apám megtanult evezni és rajta
keresztül kerültünk a Római partra. A Külkereskedelmi
Minisztériumnak volt itt egy tíz hajóból álló túraevezős szakosztálya.
Fivéremmel szemben engem megragadott az evezés – 1970 óta
folyamatosan itt vagyok a Külkerben. Akkor még itt egy üdülő is volt,
mellettük kicsit megtűrtként létezett a túraevezős szakosztály.
– Akkoriban népszerű volt a túraevezés?
– Semmi közünk nem volt az élsporthoz, viszont számos klubban
(Nemzeti Bank, Csavargyár, Ganz, Acélöntő, Vízügyi SC és mások)
hasonlóan gondolkodtak. Persze adódtak olyan programok is, amelyek
többnapos ajánlatukkal vonzerőt jelentettek. Ilyen volt a Dunakanyar-
bajnokság vagy a túraevezősök Budapest-bajnoksága. Előfordult, hogy akár 60-70, kimondottan kis klub indította tagjait ezeken az
erőpróbákon.
– A Külker Evezős Klubot ki tartotta fenn?
– Magának a Külkereskedelmi Minisztérium sportkörének 16,
működő szakosztálya volt. A rendszerváltás éveiben a külkeres
vállalatok egyre kevesebb pénzt csöpögtette a klubnak, ezért mi 1992-
ben kimondtuk: saját lábra állunk, nem várjuk meg amíg a Külker
sportköre csődöt jelent. Ekkor 12 hajónk volt. Engem egyébként még
1972-ben átmeneti időre bíztak meg az evezős klub irányításával,
majd két évtizeddel később, 1992-ben hivatalosan is megválasztottak
a klub elnökének. Jómagam eredetileg villamosmérnök voltam, s ezen
a területen dolgoztam (például szaunák szabályozásával) a fiammal
egy cégben, a nyugdíjazásomig.
– Hogyan jellemezné az 1992 óta eltelt időszakot?
- A mi erősségünk mindig is az volt, hogy gőzerővel, iszonyú
intenzitással alkalmazkodtunk a körülményekhez. Nem volt jogtiszta a
helyzetünk, 1996-ban az országban elsőként – kormánydöntés alapján
– megkaptuk a terület tulajdonjogát. Mivel a csónakházunk épségben
megmaradt Bauhaus építmény, ezért műemléki védettséget kaptunk.
Szerencsére az évek során megvívott harcainkhoz elég ütőképes
szimpatizánsaink voltak, mert én egyedül kevés lettem volna
mindezekhez.
– A sportkör történetének melyik a következő, érdemi
fordulópontja?

– 2005-ben egy Európai Uniós pályázat határmenti együttműködésre
kínált lehetőséget. Konkrétan a Pozsony-Komárno, Esztergom-
Budapest útvonalról volt szó, szlovák-magyar határmenti
együttműködés keretében. A nyert összegből elindított fejlesztés két
évig tartott, a ma itt látható állapot döntő részben az akkor nyert és
célirányosan felhasznált pályázati pénznek köszönhető.
– 2008-ra már negyven-ötvenre felszaporodott a
hajóállományuk…
- Azóta sikerült még előbbre lépnünk, mégpedig három forrás
igénybevételével. Az első az önerőn alapuló bevásárlások ügye. A
másik forrást azok a veteránok jelentik, akik saját maguknak
megvásárolták a hajókat. A jelenlegi százas állományunkból harminc
magántulajdonban van. A harmadik forrás az evezős szövetségből
elnyerhető pénz. Ebből 40 millió forint értékű hajót sikerült vennünk.
Tudni kell, hogy az evezés méregdrága sport, egy nyolcas például 12
millióba kerül. A mi egyesületünk egyébként a klubok éves
rangsorában a 40, működő szakosztály között hosszabb ideje az 5-10.
helyek egyikét foglalja el, ami az erős középmezőnyt jelenti.
– Mikor sikerült először eljutniuk egy nagyobb evezős klubhoz,
ahol rengeteg tapasztalatot is szerezhettek?
– Már évek óta működött a genfi evezős klub szervezésében egy olyan
verseny, amelyen a Genfi-tó körbe evezése volt a program. Ez egy
rendkívüli igénybevételt jelentő, 140 kilométeres erőpróba, amelyet
14-15 óra alatt lehet teljesíteni. Ezt pályáztuk meg. Akkoriban, a nyolcvanas években egy ilyen út megszervezése – például nekünk –
egy éves előkészület-sorozatot jelentett. Végül megkaptuk a szolgálati
útleveleket, pénzt viszont egy fillért sem. Döbbenetes volt látnunk -
túl a külsőségeken - a klub felépítettségét, szervezettségét, amitől mi
nagyon távol álltunk. Elkerülhetetlennek tűnt egy többlépcsős
átalakulási folyamat. Fel kellett adnunk a kis túraevezős klub
eszméjét, helyette mindennel és mindenkivel foglalkoznunk kellett.
- Milyen gondokat, plusz tennivalókat jelentett ez a
változássorozat?
– Én nem értek a versenyevezéshez, ráadásul naponta csak 17 óra után
tudtam a munka után a klubba megérkezni. Az egész napos
működtetéshez többek között edzőt is kellett találnom. Így került a
képbe Fáth András, aki tizenvalahány évig itt oktatott nálunk. Már az
első évadjában leadtuk a névjegyünket a női négypárevezősök bajnoki
címének megszerzésével.
– Nyilvánvalónak tűnik, hogy az edzői állományt tovább kellett
bővíteniük.
– Ez is igaz. Folyamatosan erősödtünk: Erdélyi Géza, Laczó András,
Lőrincz Attila, Márton Gábor, Győrösi Csaba és Varga István is
támogatták-támogatják a törekvéseinket. Közben számos, külföldi
versenyre – Hollandiába, Franciaországba, Svájcba – el tudtunk jutni
és ezek az aktív kapcsolatok tizenöt évre megoldották klubunkban a
motivációt. Olyan komplexum alakult ki nálunk, mely igyekszik
mindenkinek lehetőséget biztosítani. Ezeken a fokozatokon keresztül jutottunk el máig, amikor megint egy drámai változtatást kell megtennünk.
– Erről lehetne konkrétabban hallani?
- A magyar evezés egyik legnagobb rákfenéje, hogy minimálisan
foglalkoznak a sportág népszerűsítésével, a tömegesítéssel. Ami
különösen hiányzik, az az egyetemi evezéssel való foglalkozás,
miközben szerte a világban az egyetemek nagy többségében igen aktív
evezősélet zajlik. Ezekben a klubokban a versenyzőkben hatalmas
mentális erők fejlődnek ki, amelyek a magyar társadalomban
ugyancsak hiányoznak. A hazai egyetemeken a hallgatók lakhatása
leginkább messze esik az edzéslehetőségtől, arról nem is beszélve,
hogy legtöbbjüknek dolgoznia is kell a tanulás mellett. A Külker EC
most e téren is úttörő vállalkozásba kezdett. A volt gondnoki lakást
felújítottuk, s most ott négy egyetemista lánynak tudunk lakhatást
biztosítani. Mellette kapnak helyben edzéslehetőséget és edzői
vezetést, ami mind számottevő időmegtakarítást is jelenthet.
- A közeljövőt illetően miként látja a Külker EC élversenyzőinek
helyzetét?
– Pillanatnyilag Bertus Kitty a legjobb a nők között, neki sajnos nem
érte el az olimpiai kvalifikáció. Benda Orsolya idei éve nagyon jól
sikerült, utána Zsíros Janka, a fiúknál Tamás Bence, Fekete Zalán és
Kertész Keve neve kívánkozik megemlítésre. És van egy különleges
emberünk, Balczó Botond, aki még csak két éve evez és rengeteg tartalékkal rendelkezik. Csak néhány évvel később derül majd ki,
hogy valójában mire is képes?
(jochapress / Jocha Károly)

A Nemzeti Versenysport Szövetség 2021. december 8-án a budapesti Danubius Hotel Heliában NVESZ Nap 2021 néven sportszakmai előadás-sorozatot rendezett. Az eseményt követő NVESZ évzáró és évértékelőn Dr. Mészáros János, a szervezet elnöke a bizakodás és a remény évének nevezte 2021-et, Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár pedig támogatásáról biztosította az NVESZ-t. 

"Túl van fennállásának első öt évén a Nemzeti Versenysport Szövetség, ezalatt fel tudtunk nőni ahhoz, hogy önállóak lettünk, és önállóan kell képviselnünk az érdekeinket" – fogalmazott évzáró beszédében Dr. Mészáros János.

Az NVESZ elnöke a koronavírus járvány kapcsán azt mondta: a covid megtanított arra is, hogy a nehéz körülmények között is csináljuk a dolgunkat. Ebből a tekintetből a sportvezető  a bizakodás és a remény évének nevezte a 2021-est. Hangsúlyozta: az NVESZ számára 2022 elsősorban a Világjátékokról fog szólni. Az idei olimpián és paralimpián elért sikereket Dr. Mészáros János fantasztikusnak nevezte, hozzátéve: azt szeretné, ha a nem olimpiai sportágak is ezekhez tudnának majd csatlakozni az egyesült államokbeli Birminghamben jövő júliusban sorra kerülő multisport-eseményen.

A sport államtitkárság 2022-ben az erőforrásait arra fordítja majd, hogy minél jobban és minél többet tudjon segíteni az NVESZ-nek – mondta Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár. Az évzárón sok sikert kívánt az NVESZ sportágainak Vékássy Bálint, a MOB főtitkára és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke is.

Az évzárót megelőzően a szövetség sportszakmai előadás-sorozatot tartott, amelyet Járosi Péter, az NVESZ általános alelnöke nyitott meg. A felszólalók közül elsőként Tóman Krisztina, az EMMI főosztályvezetője  támogatási szerződésekkel és azok elszámolásával kapcsolatos tudnivalókat ismertette. Felszólalt Prof. Dr. Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet igazgatója, majd Bognár Nagy Dóra, az EMMI munkatársa beszélt a sportszakember képzés jelenlegi helyzetéről. Ezt követően Domokos István, az EMMI osztályvezetője a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) működéséről tartott előadást.

A délutáni programban Dr. Toman József, az OSEI VKESZ vezető főorvosa a válogatott kereteket érintő sportegészségügyi tudnivalókat ismertette. Zárásként a Magyar Antidopping Csoport részéről Dr. Tiszeker Ágnes és Dr. Szabó Gergely Balázs a doppingellenes tevékenységekről beszéltek, valamint a hozzájuk fűződő legfrissebb információkat osztották meg a közel ötven megjelenttel.

Birmingham felkészült a 2022-es Világjátékokra. A négyévente megrendezendő multisport esemény előkészületeit tekintve előrehaladott állapotban van, hiszen az amerikaiak gőzerővel készültek már erre az évre, azonban a koronavírus-járvány miatt egy évvel eltolták a játékokat.

Vargáné Andrejkó Edina, a magyar csapat vezetője a közelmúltban részt vett a nemzeti olimpiai bizottságok, illetve a nemzeti koordinációt ellátó szövetségeknek megtartott meeting-sorozaton az alabamai városban.

„Már most tele van a város a Világjátékok reklámjaival. Minden túlzás nélkül állítható: az amerikai házigazdák mindenre felkészültek. Ez kiderült azon az előadássorozaton, amelyen volt szerencsém részt venni. Az eseményen bemutatták az egyes sportágaknak otthont adó helyszíneket, valamint láthattuk, hogy hol lesznek elszállásolva az egyes delegációk.” – mondta a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) főtitkára.

A csapatvezető hozzátette: a rendezők minden lehetséges forgatókönyvre felkészültek. „A járványügyi kérdésekről is szó esett. A szervező bizottság és az IWGA állásfoglalása ebben a témában az, hogy a több, mint 200 nap múlva esedékes versenysorozatra még nem akarnak semmilyen protokollal előállni, hiszen a világjárvány eddig is sok váratlan fordulatot produkált, de ők mindenesetre mindenre felkészültek” – tette hozzá Vargáné Andrejkó Edina.

Birminghamben az egyes országokból érkező sportvezetőkön kívül a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) delegációja is ott volt, a helyi szervező bizottság képviselőin túl Birmingham polgármestere, Randall Woodfin is köszöntötte a résztvevőket.

Birmingham Alabama állam legnépesebb városa. Több, mint 200 ezer lakosa van, és van magyar kötődése is, hiszen Székesfehérvár testvérvárosa. A 2022-es Világjátékokat július 7. és 17. között rendezik meg. Jelen állás szerint a magyar csapat mintegy 120 fős delegációval érkezhet meg a játékokra.